Most védekezzen a kullancsok ellen!

Az enyhe teleket követően általában nagyon elszaporodnak a kullancsok, ami azért veszélyes, mert az általuk terjesztett fertőzések eredménye súlyos, életre szóló fizikai és szellemi károsodás is lehet. A védekezést minél korábban kell megkezdeni, így tavaszra, amikor sokan indulnak kirándulni, már a kullancsszezon kezdete előtt kialakítható a magas fokú védettség. Az esetek egy részében komoly maradványtünetekkel gyógyuló betegségre nincs célzott terápia, az egyetlen hatékony védekezési mód ellene a védőoltás.
Viszonylag enyhe volt a tél és ez azt jelenti, hogy idén is jelentős mennyiségű kullancsra számíthatnunk. Ez pedig a paraziták által terjesztett két legismertebb betegség, a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás (kullancsencephalitis) és a Lyme-kóros esetek számát is befolyásolhatja. Az esetek egy részében komoly maradványtünetekkel gyógyuló kullancsencephalitis a legelterjedtebb, kullancsok által terjesztett vírusfertőzés Európában.

A jó idő és a tavasz közeledtével egyre többen mennek kirándulni, sportolni és pihenni a szabadba, ám miközben az ember a természetet hódítja meg, a kis vérszívók a városokban kerülnek egyre közelebb hozzánk . Az elszaporodó kullancsok ma már nemcsak az erdőben, hanem szabadtéri sportoláskor, parkokban, játszótereken, hobbikertekben is jelen vannak, egyes kutatások szerint már minden ötödik kullancscsípés városi környezetben történik.

A kullancs okozta agyvelőgyulladás kiszámíthatatlan betegség, nehéz megjósolni, hogy mennyire jár majd súlyos következményekkel azoknál, akiket megcsípett egy fertőzött kullancs. Gyógyítására jelenleg nincsen célzott gyógyszeres terápia, az esetleges agykárosodás mértékét érdemben nem tudjuk befolyásolni. Az irodalmi adatok azt mutatják, hogy az idős, krónikus betegeknél a kullancsencephalitis lefolyása sok esetben súlyosabb is.

A kullancsencephalitis ellen a védőoltások alkalmazása jelenti a legbiztonságosabb védekezési módot. Az oltás beadására a kullancsszezon előtt kell gondolni, hiszen a védettségnek még a paraziták tavaszi aktivitási időszaka előtt ki kell alakulnia. A betegség megelőzésének fontosságát a hazai és nemzetközi egészségügyi szervezetek is szorgalmazzák.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint kullancsencephalitisből éves szinten mintegy 10-12 ezer esetet regisztrálnak világszerte. Habár a kórházi kezelést igénylő, súlyos esetek száma alacsony, az izombénulás és egyéb súlyos maradványtünetek életre szólóak lehetnek.

A kullancscsípés esetleges szövődményei

A vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás első fázisának tünetei (fejfájás, fáradtság, rossz közérzet) általában a kullancscsípést követő 5-14. napon jelentkeznek. Ezek a tünetek azonban nemcsak a kullancsencephalitisre jellemzőek, ezért a betegséget ebben a fázisban szinte lehetetlen felismerni. A betegek harmadánál a kullancscsípést követően azonban kialakulhat a betegség agyhártya- és agyvelőgyulladással járó második fázisa is. Tünetei a magas, 39°C fölötti láz, tarkómerevség, aluszékonyság, heves fejfájás, hányás, szédülés, eszméletvesztés. Az általában 2 hét alatt lezajló betegség minden második esetben szövődmény nélkül gyógyul, nem ritkán azonban maradványtünetekkel is számolni kell. A nem súlyos esetekben is visszatérő fejfájás, memóriazavar, görcshajlamra utaló eltérések maradhatnak vissza. Az érintettek harmada-fele kénytelen korábbi munkahelyét feladni, fizikai-szellemi teljesítőképességének csökkenése miatt.

Magyarországon kétféle oltóanyagot forgalmaznak. Az alapimmunizálás három adag oltással történik, az első oltást követő 1-3 hónap múlva kell felvenni a másodikat, majd oltóanyagtól függően újabb 5-12 hónap, vagy 9-12 hónap elteltével a harmadik részoltást. A megfelelő védettség kialakításához önmagában egy oltás nem elegendő, a teljes alapimmunizálási sort be kell adatni. A hosszútávú védettség fenntartásához az emlékeztető oltások alkalmazására is szükség van, először 3 év múlva.

Az egyértelmű ajánlások ellenére az átoltottság általánosan alacsony szintű. Kivételt pl. a szomszédos Ausztria jelent, ahol a kullancsencephalitis fertőzések száma drasztikusan lecsökkent: a védőoltás széleskörű alkalmazása óta a 100.000 főre jutó esetek száma 5,7-ről 0,9-re, azaz a korábbi előfordulás 16%-ára zuhant. A kutatások megerősítették, hogy mindez egyértelműen összefügg az oltással: 2005-re ugyanis az ország lakosságának átoltottsága meghaladta a 80%-ot, amely a legmagasabb arány a világon, egyes erősen fertőzött területeken gyakorlatilag mindenki be van oltva. Korábban Ausztriában volt az egyik legmagasabb a kullancs okozta agyvelőgyulladásos megbetegedések aránya az összlakosság számához viszonyítva, ám 2000 és 2011 között a védőoltásnak köszönhetően 4000 megbetegedést sikerült megelőzni. A védőoltás tehát sikeresen és tartósan szorította vissza a betegséget , ám azok a turisták, túrázók, akik nincsenek beoltva, változatlanul ki vannak téve a veszélynek.

A kullancsencephalitis ellen tehát csak oltással tudunk védekezni, de a kullancsok ellen azért egyéb óvintézkedéseket is érdemes tenni: használjunk kullancsriasztót, viseljünk hosszú ujjú ruhát és hosszú szárú nadrágot, betűrve a zokniba , ajánlott rendszeresen nyírni a füvet a kertben is. A kullancsok leginkább az esős napokat követő napsütéses időszakokat kedvelik, aktivitásuk szempontjából ugyanis a hőmérséklet mellett a páratartalom is fontos.

forrás: medicalonline.hu

Copyright © 2014 drsooszoltan.hu. Minden jog fenntartva.

United Kingdom gambling site click here